Elhatározás...

Ben Spies megtörte a burkot! Bemutatta menyasszonyát a világnak!

Assen 2012 - Az elmúlt években egyetlen hölgyet sem láttunk az amerikai motoros oldalán. Sokak azt pletykálták, hogy hatalmas nőfaló, mások szerint pedig senkije nincs… Most azonban lehullt a lepel! Nem csak a barátnőjét, hanem a jegyesét mutatta be a nagyvilágnak, akivel a pletykák szerint már több mint két éve alkot egy párt. A holland paddockban rengeteg kép készült róluk, nézzék meg a galériánkat!

Háromszor olvastam el az újságot, de még mindig nem hittem el, amit látok… A cikk… A képek… Nem hiszem el. Lilly! Ő az én Lilly-m. Aki évekkel ezelőtt elhagyott. Egyik napról a másikra. Idegesen vágtam földhöz az újságot... Nem lehet, hogy Lilly másnak a menyasszonya... hogy más férfi veszi feleségül.

Lerohantam a földszintre. Egy embert akartam jelenleg. Torrest, de őt ki akarom csinálni.

- Te tudtál róla. Te mindent tudtál Lillyről.-ordítottam.

- Mi bajod van?- húzta fel a szemöldökét. Körülöttünk ültek páran, de nem érdekelt. Torres képébe vágtam az újságot.

- Kérdeztem, hogy hol van! Hogy hová ment. De te egyszerűen nem mondtál semmit!-a hangomat nem tudtam szabályozni.- Most pedig benne van az újságban, hogy egy motorosnak a jegyese!

- És?- vonta fel a szemöldökét.- Mit hittél, hogy csak te tudod boldoggá tenni? Örülj neki, hogy boldog!

- Ez nem így működik! Magyarázat nélkül hagyott el!

- Mert megcsaltad te barom!- lökött meg, hisz már nagyon közel voltam hozzá.- Aznap este, amikor ott hagyott, rád nyitott amint egy szőke libát dugtál… Szóval nekem te ne beszélj arról, hogy ez nem így működik!

- De ez így nem működik. Meg beszélhettük volna. Szerettem.-csattantam fel.

- Szeretted… Mikor? A szőke csaj alatt vagy felett? – gúnyoskodott.- Hagyd békén őt. Boldog Bennel, és hozzá megy feleségül!

- Köcsög vagy!-dühöngtem és kirohantam a teremből. Utáltam magam, a világot és leginkább Torrest. A sötét szobámba roskadtam le a földre és csak bámultam az újságot. Megtudta... Megtudta azt az egyszeri botlásomat, amit a mai napig bánok újra és újra… Azonban nem gondoltam, hogy emiatt hagyott el.

Idegesen csapkodtam a falat… Megtudta, hogy megcsaltam… Tehát ezért hagyott el. És Torres ezt végig tudta. Ráadásul szerintem a kapcsolatot is tartották. Végig tudhatta. Ők mind végig olyan jól elvoltak... Mindent megbeszéltek. Torres pedig élvezhette, hogy nem tudok semmit se Lillyről... Hogy szenvedek.

Kivágódott az ajtó, és egy alak lépett be. Kinyitottam a szemem, és megláttam, hogy Xabi az.

- Te is le akarsz ordítani?-sóhajtottam fel szomorúan.

- Beszélgetni jöttem.- rázta meg a fejét és leült mellém.

- Köszi. Azt hiszem az rám fér.-sóhajtottam fel.- Akkora szerencsétlen és balek vagyok.

- Mi volt ez a kirohanás? – érdeklődött.

- Emlékszel Lillyre a volt barátnőmre?-kérdeztem csendesen és ő csak bólintott. Kinyitottam az újságot és elé toltam.- Most tudtam meg.

- De már több mint két éve nem vagytok együtt.- húzta fel a szemöldökét.- És neked ott van Daniella.

- Bármikor elküldeném Daniellat, ha Lilly azt mondaná kezdjük újra.-motyogtam az orrom alatt. Eddig ezt még soha se mondtam ki hangosan.

- Miért nem kerested meg akkor?

- Hónapokig kerestem... Hívtam. Írtam neki és semmire se reagált. Azt hiszem ezzel mindent a tudtomra adott. Csak tudod ő az első és egyetlen szerelmem.

- Mégis megcsaltad.- húzta fel a szemöldökét. Nem vádaskodó. Inkább kíváncsi volt. A barátomon Gerardon kívül senki nem viselkedik így velem.

- Hülye voltam és nem tudom megmagyarázni miért tettem.-ráztam meg a fejem.- Nem tudom miért tettem meg. Talán kíváncsi voltam csak... de a mai napig nem gondoltam, hogy Lilly meglátott minket.

- Hülyeség volt! Ez az egész. Megcsalni, főleg a közös ágyatokban, ha jól értelmeztem…

- Sajnos igen. Sose... Sose fog nekem megbocsátani.-olyan keservesen éreztem magam.

- Hát valószínűleg nem.- rázta meg a fejét.- De azért próbálkozhatsz. Most legalább már tudod hogy hol van.

- Assenben... Utána meg fogalmam sincs hova mennek. Sose érdekelt a MotoGp.-fintorogtam.

- A döntő után keresd meg. Mármint most már van fogalmad merre lehet.

- Megpróbálom megtalálni és beszélni vele. Csak sikerülhet valahogy.

- És mi lesz Daniella-val?

- Majd kialakul.

- Rendben haver… De készülj fel arra, hogy elküld a fenébe… Hisz ha nem szeretné ezt a gyereket, akkor nem mondott volna igent.

- Tudom... és elnézve a képeket ez a gyerek is szereti őt.-állapítottam meg ahogy a képre pillantottam. Egy kép, ahogy a pasi talpig motoros ruhában állt előtte Lilly pedig aggódva figyelte.

- Igen… Én is úgy látom.- bólintott.- Azt írják, hogy most mutatkozott be a nagyvilágnak, de már hosszú ideje együtt vannak.- bogarászta a cikket.

- Ennek örülnöm kellene?-kérdeztem vissza.

- Nem. Határozottan nem.- rázta meg a fejét.- Ez a srác védte a magánéletét. Tehát biztosan szereti.

- Nekem is volt valami hasonló gondolatom... Látni szeretném személyesen is.-motyogtam.

- Holnap után haza utazunk, és megkeresheted.- biztatva veregetett vállon.

- Lara talán segíthetne. Szóba áll még Ramos-szal? Ott van... Beszélgethetne vele vagy valami.

- Próbáld meg.- vont vállat.– Megéri.

- Köszi, hogy ilyen normális vagy velem. Torres már rég levert volna cölöpnek.

- Mert a barátja Lilly… Nem?!

- De.... Mindig is együtt lógtak Angliában.

- Akkor érthető… Megcsaltad Fabre…

- Tudom. Ezerszer bánom már azt az estét.-ráztam meg a fejem.

- Bánhatod is.- húzta el a száját és megrázta a fejét.

- Ez van… De megkeresem.- pattantam fel és egyszerűen kitéptem az újságból a képet. Persze a motoros nélkül.

- Jó rejtsd el Daniella elől a képet.  Ne hisztizzen.

- Meglesz.- mosolyodtam el, majd belehajtogattam a pénztárcámba. Pár pillanatig csodáltam a mosolygós arcát.- Talán… Elmegyek az unokatesójához… Hátha megtudok valamit!

- A lány aki Amerikában élt?-kérdezett rá.

- Igen, ő.- bólintottam.- Aki nem mellesleg sosem szeretett.

- Akkor nehezebb lesz, mint az egész eb.-forgatta a szemeit.

- Talán.- bólintottam, és nagyot nyeltem… Vissza kell szereznem… vagy legalább bocsánatot kell kérnem. De minden vágyam az, hogy újra szerethessem.